Több millió eurós üzlet Kelet-Európából – Avagy hogyan kerül a magyar kiskutya az olasz karácsonyfa alá

Fordította és Szerkesztette: dr. Gaál Zsuzsanna állatvédelmi szakjogász, fordító

Forrás: https://www.kodami.it/traffico-di-cuccioli-dallest-europa-un-sistema-milionario/

Nemrégiben jelent meg a kodami.it állatvédelemmel foglalkozó olasz internetes portál tényfeltáró írása, amely Magyarországot mint a Nyugat-Európát kiskutyával tömegesen ellátó illegális (és legális) kereskedelmi lánc egyik meghatározó kiindulópontját is nevesíti.  A téma az ünnepek közeledtével (is) rendkívül aktuális. Az alábbiakban az eredeti olasz cikk magyar nyelvű összefoglalóját olvashatják.

Az idén karácsonykor is sok olasz család otthonában kerül fajtatiszta (vagy feltételezetten fajtatiszta) kiskutya ajándékdobozban a fa alá. De tudjuk vajon azt, hogy egy olyan, több millió eurós nemzetközi üzlet áll emögött, amely a kábítószer- és fegyverkereskedelem után a második legjövedelmezőbb illegális bevételi forrás, és amely a kelet-európai országokból évente több mint 46.000 kölyökkutyát szállít a nyugat-európai vásárlóknak?

Olaszországban a 2000-es évektől „zoomafia” néven emlegetik azt az igen összetett bűnözői tevékenységet, melynek mérete nagyrészt még mindig feltáratlan, és a hiányos nemzeti és uniós jogszabályok miatt gyakorlatilag napjainkban is zavartalanul működik és virágzik.

A történet a kelet-európai kiskutyafarmokon kezdődik, ahol a szukák folyamatosan vemhesek, születéskor a kölyköket pedig azonnal elszakítják az anyjuktól, egyrészt, mert az így azonnal készen áll az újabb vemhességre, másrészt mert a kölyök is rögtön elindulhat Nyugat-Európa felé, ráadásul minél fiatalabb, annál keresettebb lesz a piacon is. 

Ezután egy, a Kelet- és Nyugat-Európát összekötő logisztikai folyosón haladunk tovább. Ennek fő csomópontja az olasz Friuli-Venezia Giulia régió, amelyen keresztül végül Franciaországba és Spanyolországba érkeznek meg apró ketrecekbe vagy kartondobozokba zárva, tűrhetetlen higiéniai körülmények között a kiskutyák. Amelyikük a hosszú utat túléli, az karácsonyi kirakatokba, vagy az online „megrendelők” otthonába kerül. Az üzlet több mint 300 millió eurós forgalmat bonyolít évente.

  • Időzített bomba a fa alatt: „A kölyköknek karácsony után meg kell halniuk, hogy a vásárlók visszatérjenek”

„Egy kiskutya időzített bomba a fa alatt”, fogalmaz Gianluca Romiti, Friuli-Venezia Giulia tartományi rendőrség autópálya műveleti központjának parancsnoka. „Miközben egy keletről érkező kiskutya szállítmány felszámolásával voltunk elfoglalva” – emlékszik vissza – megkérdeztem a kereskedőt, hogy miért ilyen elhanyagolt állapotban szállítja a kutyákat, ekkora szenvedést okozva nekik, mire ő így válaszolt: „Parancsnok úr, a kiskutyáknak karácsonyra meg kell érkezniük, és addig kell csak élniük, amíg a gyerekek kötődni nem kezdenek hozzájuk. Azután pedig meg kell halniuk.”

Az állat halála és a gazda fájdalma tehát a jól kidolgozott stratégia része, melynek célja, hogy újabb és újabb vásárlásra késztesse a megrendelőt. A kutyakölyköket koszos, saját ürülékükkel teli teherautókban vagy szűk csomagtartókban szállítják nagy távolságokra, ráadásul életük azon szakaszában, amikor a különféle fertőzések és bakteriális eredetű betegségek igen könnyen kialakulhatnak, viszont csak akkor jelennek meg, amikor már „kibontották” őket a karácsonyfa alatt. A kiskutyák tehát szándékosan érkeznek ebben az állapotban a rendeltetési helyükre, hogy ott aztán nem sokkal később elpusztuljanak.

  • Kölyökkutyagyárak: mik is ezek, és mennyit szenvednek az anyák és kölykeik

A magyar és a román kölyökkutyafarmokon a szukák folyamatosan vemhesek. Ezeket a telepeket gyakran azok a személyek működtetik, akik aztán Olaszországba szállítják őket. „Mi magunk is meggyőződtünk arról, hogy Romániában, Magyarországon és Csehországban mekkora kultusza van a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének, és nem ritka látvány a sok kölyökkutyával teli alom a magánházaknál” – meséli Romiti parancsnok.

Magyarországon minden 100 lakosra 54,2 háziállat jut, ami a legmagasabb arány az egész Európai Unióban. A második helyen Olaszország áll.

Bár általános fogalom nincs rá, de a Kelet-Európában meglehetősen elterjed kiskutyagyárak alatt azokat a helyeket értik, ahol intenzív kutyatenyésztés folyik. Nem minden esetben van tehát illegális tevékenységről szó, de etikai szempontból akkor is elítélendő, még ha nem is jogellenes. Az legális és illegális tenyésztés között a különbség az anyákkal és az utódokkal való bánásmódban, valamint a szülés és az elválasztás között eltelt időben van.

„A pici kölykök romlott egészségi állapota leginkább az anyaállatok rossz tenyésztési körülményeivel és a sok, egymást követő vemhességgel függ össze ” – magyarázza Laura Arena, állatorvos, állatjóléti szakértő, a Kodami tudományos bizottságának tagja. ” Egyes tudományos vizsgálatok szerint, az anya által átélt félelem az utódaira is kihathat, ami aztán gyengébb immunrendszert és a rizikófaktorok megnövekedését eredményezheti”.

A kutyafarmokról elindulva a legális és illegális piac útjai elválnak egymástól, majd párhuzamos pályákon haladnak tovább, amelyek bár nem találkoznak, de Kelet-Európában kezdődnek és ugyanott, Nyugat-Európa üzleteiben végződnek.

  • A kereskedelmet azok támogatják, akik a hamis dokumentumokat kiállítják

A rendőrkapitány rekonstruálja a folyamatot: „A kölyköket születésük után nagy raktárakba szállítják, ahol is a kereskedők a származási ország állatorvosainak és egészségügyi tisztviselőinek köszönhetően megszerzik a kutyaútlevelek kiállításához szükséges igazolásokat. Az okmányokban az életkortól a törzskönyvön keresztül az oltásokig minden fiktív. A kutyákat az EU területén belül csak akkor lehet szállítani, ha megkapták a veszettség elleni védőoltást, ami csak akkor adható be, ha a kutya immunrendszere már kellően erős, azaz 3 hónapos kora után” – tisztázza a parancsnok. „Tekintettel tehát arra, hogy a vakcina csak 20 nap után fejti ki hatását, a kutyákat csak a születésüktől számított 4 hónap elteltével lehetne legálisan szállítani, ezért a kutya valós életkorát és az oltásait is meghamisítják az útlevélben. Így gyakorlatilag az új tulajdonos is hamis információkat kap a kutyáról, a valódi egészségügyi adatok sosem derülnek ki.”

Az útlevélbe ezután a kereskedők teszik a pecsétet, mely tanúsítja, hogy a kölyök Kelet-Európából származik. Mivel azonban nem biztos, hogy a leendő gazdi külföldi kutyát szeretne venni, ezért sokszor okmányok nélkül, csempészáruként hozzák be őket az országba, és a dokumentumokat csak akkor állítják ki, amikor olasz területre érkeznek, ahol is legálisan „megszületnek”.

„A csempészet sokkal jövedelmezőbb, mert a kereskedő magasabb árat kérhet az ilyen kutyákért, mint a szlovén vagy cseh útlevéllel rendelkező állatokért” – magyarázza Romiti. De sokkal kockázatosabb is. „A hamis útlevélnek megvan az az előnye, hogy könnyebben átjut a határellenőrzésen; a rendőrségnek nincs mindig lehetősége arra, hogy keresztellenőrzések keretében megvizsgálja a kutya útlevelének valódiságát, így az ilyen módszerrel behozott kiskutyák könnyebben, nagyobb nehézség nélkül jutnak át az ellenőrzésen.”. Az okmányok hiánya viszont automatikusan büntetést von maga”. Ezért gyakoribb az, hogy az okmányokkal nem rendelkező szállítmányokat tartóztatják fel.

  • Zoomafia a Gomorrában: az érintett olasz klánok és a szükséges kapcsolati háló

Egyértelmű, hogy nem spontán tevékenységről van szó, hanem egy szervezett, határokon átnyúló hálózatról, amelyben bűnözők, egészségügyi tisztviselők, és egyéb segítők vesznek részt. Egy 2018-as bűnszervezetekről szóló olasz parlamenti jelentés a balkáni és a kelet-európai eredetű bűnözői csoportok tevékenységének kapcsán az illegális bevándorlás, a prostitúció, valamint a fegyver- és kábítószer-kereskedelem mellett említi a „zoomafia” jelenségét is „. Egyes vizsgálatok szerint bizonyos olasz bűnözői klánok is benne voltak korábban a kölyökkutya bizniszben.  

Romiti rendőrparancsnok is hálózatokról beszél, melyben olasz és külföldi személyek egyaránt részt vesznek, jelenleg is vannak folyamatban nyomozások, de ő a szervezett bűnözés érintettségét egyelőre kizárja.

  • Melyik a legnépszerűbb kiskutya?

Ezt leginkább az aktuális divat határozza meg. „Mostanában főként a francia bulldogok, pudlik, máltai selyemkutyák és a csivavák szállítmányait állítjuk meg. A kereskedők is a divat igényeihez alkalmazkodnak, az 1990-es években például a dalmata volt a legnépszerűbb. A legkedveltebb fajták pedig azok, amelyek a leggyakrabban szerepelnek az influenszerek közösségi oldalain.”

  • Mit tesz az Európai Unió?

A kábítószer-kereskedelemmel ellentétben a kiskutya-kereskedelmet sem az olasz sem az uniós szabályozás nem bünteti túlságosan szigorúan. Az importőrök kockázata pedig nevetségesen kicsi a nyereséghez képest.

Egy kölyökkutya esetében a költségek 400 euró körül mozognak, és akár 1500 eurót is elkérnek értük. Az eddig felderített eseteket nézve Olaszországban kb. 240.000 eurós, európai viszonylatban pedig akár több millió eurós forgalomról is beszélhetünk. A számítás összhangban vannak a 2020-ban az Európai Parlamentnek bemutatott számadatokkal.

„Mivel határon átnyúló tevékenységről van szó, tagállamok közös fellépésre van szükség” – amint azt Isabella Adinolfi európai parlamenti képviselő, az állatok jólétével és védelmével foglalkozó frakcióközi munkacsoport tagja is hangsúlyozta. „Egységes cselekvési tervet kértünk minden tagállamban a kiskutyák illegális kereskedelmének megállítására, elsősorban a kutyák jólléte érdekében, de azok védelmére is, akik a szabályokat betartva tenyésztik és nevelik őket”.

Az első lépés az élő állatok szállítási körülményeinek javítása lehetne, mivel gyakran víz, élelem és elegendő hely nélkül, túlzsúfolt járműveken szállítják őket nagy távolságokra. Ha a legális folyosókon javulna a szállítás minősége, könnyebben lehetne azonosítani a szabályszegőket. A képviselő szerint sürgető lenne egy, az állatok jóllétéért felelős európai biztos kinevezése is.

  • Könnyebb leleplezni egy hamis Picassót, mint a hamis kutyaútlevelet

Olyan nemzeti adatbázisra lenne szükség, amely az összes, kiskutya-kereskedelemmel kapcsolatos nyomozati tevékenységet tartalmazza, és amelyben a rendőrség, valamint az állategészségügyi szolgálatok műveleti tevékenységeit össze lehetne vezetni.

Paradox módon Olaszországban már létezik egy adatbázis a jogellenesen eltulajdonított kulturális javakról, ami a számos műkincs visszaszerzésében volt már nagy segítség, és amelynek az az előnye, hogy naprakészen tartja az olasz és európai bűnüldöző szervek által lefolytatott egyes műveletekre vonatkozó információkat. Nem ritka tehát, hogy egy hamis festményt – Picassótól kezdve, a 16. század nagy mesterein keresztül, Modiglianiig – az adatbázisban összegyűjtött információk segítségével sikerült leleplezni.

Van tehát egy egységes adatbázis a műtárgyak, és azok illegális mozgatásának nyomon követésére, de az állatkereskedelemre nincs, annak ellenére, hogy a műtárgyakkal szemben az állatok érző lények.

Manapság tehát nehezebb leleplezni egy Kelet-Európában hamisított kutyaútlevelet, mint egy hamis Picassót.

A TRACES (https://portal.nebih.gov.hu/traces) bejelentésekből következtetni lehet a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének volumenére. „Ebből az adatbázisból megállapíthatjuk, hogy a legális állatkereskedelem növekszik, de ebből az következik, hogy az illegális kereskedelem is egyre nagyobb méreteket ölt ” – hangsúlyozza Romiti parancsnok.

  • Legális és illegális import: a különbség, ami nem számít…

„A járvány előtt, a karácsonyi időszakban mindig azt tapasztaltuk, hogy – mind a legális, mind az illegális kutyakereskedelem erőteljesen megnövekedett” – emlékszik vissza Romiti parancsnok. „A pandémia miatt rövid szünet következett, a határellenőrzések szigorítása nemcsak Olaszország és Szlovénia, hanem Szlovénia és Magyarország között is visszavetette a kereskedelmet. Napjainkra azonban mind a legális mind az illegális import volumene elérte a járvány előtti szintet, annak minden következményével együtt.”

A legális kiskutya-kereskedelem ugyanazokat az átlós útvonalakat követi, mint az illegális kereskedelem. A „legális” kiskutyák vásárlása segít elrejteni az illegális piacot, mivel a hamisított okmányokkal rendelkező kereskedők a legális hálózatra támaszkodnak. Ráadásul – legális vagy nem legális – a kiskutyák többnyire kölyökkutyagyárakban születnek, és több ezer kilométeres utat tesznek meg mindössze négy hónaposan, vagy még annál is fiatalabb korukban. Csakis az útlevél különbözeti meg őket, mely ugyan az egészségük szempontjából nagyon fontos, de nem tartalmazza azokat megpróbáltatásokat, amelyekkel az állatok az út során kénytelenek szembenézni.

A kutya évszázadokon át az ember társa volt, ma már gyakran csak használati tárgy, lakberendezési kellék, jó esetben addig, amíg teherré nem válik. A karácsonyi kereslet növekedése arányban van a nyári elhagyások számával, ezért a legszebb karácsonyi ajándék a felelős örökbefogadás lenne.

Forrás: https://www.kodami.it/traffico-di-cuccioli-dallest-europa-un-sistema-milionario/

Vélemény, hozzászólás?